Újjászületés - avagy utam egy egészségesebb élet felé

OBESITAS - FOGYÓKÚRA - ELHÍZÁS

OBESITAS - FOGYÓKÚRA - ELHÍZÁS

ALAPVETŐ HIBÁINK A FOGYÓKÚRA SORÁN ÉS UTÁN

Miért kell mindig újra kezdenünk?

2018. június 10. - Esoxlucius

dsc_0022.JPGAz általam alkalmazott fogyókúra az egyenletes inzulinszint tartáson alapszik. Mi is az inzulin? Egy olyan hormon, ami lehetővé teszi a sejtek számára, hogy a vérben lévő cukrot lebontsák, ezzel kielégítve azok energia igényét. Azonban ez az inzulin gátolja a zsírok lebontását, sőt a felesleges inzulin a zsírraktározás egyik okozója.

Ezért van a napi háromszori étkezés, s nem a dietetikusok által sokszor hangoztatott napi ötszöri alkalmazva az én általam is alkalmazott diétában. Természetesen, a napi háromszori étkezésnek tartalmaznia kell a szükségleteinknek megfelelő kalória, szénhidrát, fehérje, rost, ásványi anyag valamint vitaminbevitelünket is. Ugyanakkor azt is figyelembe kell vegyünk, hogy ha edzésnapot tartunk, - már megállapítottuk korábban, hogy rendszeres testmozgás nélkül sikeres zsírvesztés nem lehetséges - akkor megemelt adagot kell bevinnünk szervezetünkbe mindezen anyagokból. Ha mindent jól csináltunk, s leadtuk a súlyfelesleget, az esetek 50 %-ában az elkövetkező öt évben vissza hízzuk azt, s az esetek 40%-ában még többletet is felszedünk magunkra (jojo effektus).

Lássuk tehát elkövetett hibáinkat:

Nassolás: két étkezés közben "csipegetünk", mert ilyen kevés nem fog megártani. A fent felvázolt inzulinreakció miatt sajnos ez nincs így. A kis nassolástól a vércukorszintünk emelkedik, erre szervezetünk válasza a megemelt inzulintermelés és máris leáll a fogyásunk. Az ilyenkor szokásos tanács az, hogy igyunk ilyenkor egy adag vizet, hiszen a szervezetünk reakciói hasonlatosak a szomjúságra, mint az éhségérzetre. Ha ennek ellenére továbbra is a csábulás irányába tartunk, inkább együnk egy adag joghurtot, hiszen hamar telítettség érzetet okoz, a vércukorszintünket sem emeli meg drasztikusan, így az inzulinszintünk hamar visszaáll a normál szintre. Természetesen a cél az, hogy egy idő után megálljuk és betartsuk a napi három étkezési limitet.

Kalóriaszámítás - "rossz kalória" fogyasztása: sokan esnek abba a hibába, hogy csak a kalóriára ügyelnek, figyelembe véve a fehérje és a szénhidrát bevitelt is, azonban nem veszik figyelembe az ételek glikémiás indexét (GI) ami azt mutatja, hogy az adott étel az elfogyasztása után milyen hamar emeli meg a vércukorszintet. A hirtelen megemelt vércukorszint hamar "lezuhan", s máris újra éhesek vagyunk. Ha fehér lisztből készült ételeket fogyasztunk, illetve gyümölcsöt tartalmaz a fogyókúrás ételünk, akkor ráadásul kevesebb mennyiségű ételt fogyasztunk, mint a "jobb" kalóriát tartalmazó ételből, így kevésbé telik meg a gyomrunk és ráadásul a vércukorszintünk is hamar lezuhan újabb éhségérzetet keltve.

Diéta felpuhítása: újabb és újabb "könnyítéseket" vagy könnyítő tanácsokat fogadunk meg fogyókúrás társainktól, hiszen "Nekik így is működött!". NE TEGYÜK! Tartsuk be az általunk alkalmazott diéta módszereit. A sok könnyítés után azt vesszük észre, hogy leáll a fogyásunk, majd elmegy a kedvünk a módszer alkalmazásától, feladjuk ezt a fogyókúrát is, s megállapítjuk: jó módszer márpedig nincs, mert én már annyi mindent kipróbáltam.

Agyban dől el: nagy hiba, beleugrunk a fogyókúrás módszerbe, megvesszük a szükséges eszközöket (edzőszerek, diétás készítmények, mérleg, stb.) holott agyban fel sem készültünk rá, végig sem gondoltuk, ez milyen lemondással és kompromisszumokkal jár (esetleg a család részéről is), s a felbukkanó nehézségekbe kapaszkodva közöljük, hogy ezért nem, vagy azért nem. Gondoljuk végig, milyen egészségügyi kockázatot jelent túlsúlyunk, mennyivel könnyebb lesz az életünk a felhalmozott túlsúly nélkül. Írjuk fel egy papírlapra bal oldalon az előnyöket, jobb oldalon a hátrányokat (kompromisszumokat). Hamar meg fogjuk látni, az előnyök lista hosszabb lesz. Döntsük el, hogy végig csináljuk. Higgyük el, hogy sikeresek leszünk, képesek leszünk végig csinálni. Higgyünk önmagunkban! VÁGJUNK BELE! De csak akkor, ha agyban már felkészültünk.

Jojo effektus: tegyük fel, elérjük a kívánt testsúlyt (rosszabb esetben akkor hagyjuk abba, amikor leállt a fogyás), a szervezetünk hozzászokott a csökkentett kalóriabevitelhez, s visszatérünk fogyókúra előtti étel-, ital mennyiségünkhöz. Mindezt persze úgy, hogy a mozgásmennyiséget is lecsökkentjük, hiszen már lefogytunk, nincs rá szükségünk. Csakhogy az agyunk már egy csökkentett energiabevitelre állította át a szervezetünket - amint a későbbiek során sem lesz hajlandó megemelni - így rakódnak ránk újra a leadott kilók. Sajnos, nem állhatunk vissza korábbi életmódunkra. Életmódváltásunkat - kevés szerencséseket kivéve - életünk végéig alkalmazni kell.

Innen folytatom.

A bejegyzés trackback címe:

https://obesitas.blog.hu/api/trackback/id/tr514038978

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása