Többen feltették nekem a kérdést. Meddig folytatod?
Nos, szakemberek egy 10%-os testsúly csökkentésnek már nagyon eredményesnek tartanak. Ez az én esetemben azt jelentette volna, hogy megállok valahol 148 kg-os testsúly környékén. Vajon az a testsúly normális lett volna? Aligha hiszem.
Az első fogyókúrám során 113 kg-ig sikerült leszorítani a testsúlyomat. Ez kb. 50 kg-os zsírleadást jelentett, amit az utóbbi öt évben többé-kevésbé tartani tudtam. Az öt év alatt nyolc kilogramm "kúszott vissza", ennek nagy része az elmúlt egy évben. Ez ébresztett rá arra, hogy vissza kell térjek egy tudatosan irányított életmódhoz. Oda kell figyeljek, mit étkezek, be kell tartani a napi három étkezést a sokszor kapkodó, vagy napi kettő étkezés helyett, mégpedig az előző fogyókúrám során megtanult két étkezés közötti öt-hat órás szünetek beiktatásával. S mindehhez vissza kell térni a minimum heti három alkalommal beiktatott mozgáshoz is.
S hogy sok-e a heti minimum három óra, amit magunkra kell szánni? Aligha. Két film, két focimérkőzés, két sörözés. De a napi egy óra se sok, ha azt az egészségünk megőrzése érdekében töltjük el. Hiszen mi is hét óra? Kevesebb televíziózás, kevesebb számítógép előtt ücsörgés. Gondoljuk meg, nem csak a mozgással égetünk több energiát, hanem ha hajlamosak vagyunk a nassolásra, akkor azt is kiiktatjuk. Testmozgás közben pedig tudunk tanulni, zenét hallgatni, társas mozgás esetén pedig megoszthatjuk egymással tapasztalatainkat, közös élményeinket, új emberekkel ismerkedhetünk meg, természetben végzett mozgás esetén a friss levegő jótékony hatásáról nem is beszélve. No persze sokan vágnak vissza azzal, mozognak a munkahelyükön eleget. Higgyük el! A folyamatos testmozgást, amit a szakemberek egészségesnek tartanak, nem helyettesíti a munkavégzés közbeni tevékenység – hacsak mi magunk nem sportolók vagyunk. Tekintsenek körül baráti körükben! Hány túlsúlyos, nehéz fizikai munkát végző rokonuk, barátjuk, ismerősük van?
S mit veszítünk még azzal, ha mozgunk? A zsírt. Alapvetően, ami megkeserítheti az életünket. Akár nehézkes mozgást okozva, ami párosulhat mozgás közbeni fulladással, nehéz hajlással, térdfájással, egyéb ízületi panaszokkal vagy komolyabb betegségekkel. Ha bárki, aki olvassa az írásaimat, ezek közül bármely tünetet tapasztata már, akkor máris tudja, mit veszíthetünk. Csak a bajainkat, a korlátjainkat.
A fogyás hatására egyre könnyebben és többet mozgunk, az egészséges étkezés mellet jobban tudunk pihenni éjszaka, s egyre könnyebben tudunk megfelelni a mindennapok kihívásainak - lépcsőzés, utazás, ruhavásárlás, megjelenés bármely nyilvános helyen, s mindezek a pozitív tapasztalatok újabb inspirációt adnak ahhoz, hogy folytassuk fogyókúránkat.
Meddig folytatom a fogyókúrát? Amíg élvezem, s ameddig egészséges keretek között fenntartható, ezen egészséges keretek között mozogva le nem áll tartósan, illetve esetleg el nem érek egy, a testmagasságomnak megfelelő normális testsúlyt, ahol a testtömeg indexem (BMI) alapján már nem leszek túlsúlyos (jelenleg a kövér kategóriában mozgok a 109 kg-os, jelenlegi testsúlyommal). Remélem, ez valahol 100 kg alatt lesz, de ha kíváncsiak a végeredményre, akkor követik tevékenységemet akár a facebookon, akár itt.
S mi következik ezután? Továbbra is oda kell figyelnem az étkezésemre, kerülnöm kell a cukrot, a fehér lisztből készült termékeket, az adalékanyagokkal teli félkész termékeket, s rendszeresen mozognom kell. S mindez okoz-e problémát? Ha valaki a fogyókúra során betartja azt a pár szabályt, ami elősegíti a testsúly csökkenését, akkor a fogyókúra utáni időszakban már rutin szerűen, minden odafigyelés nélkül cselekszik. Tudja, mit kell vásárolnia, hogyan kell főznie, étteremben hogyan és miből kell választania, mennyit kell és szabad ennie, kihangsúlyozva azt, hogy nem salátát kell ennünk folyamatosan. A mozgásigény pedig addigra jó esetben kialakul. Hiszen gondoljuk végig, ez nem egy villámdiéta. Négy hat hónapra mindenképp szükségünk van mind a testsúly csökkentéshez, mind a szokások kialakításához.
Szóval meddig folytatom? Tovább …
Innen folytatom legközelebb.
